- I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
-
1) A szervezet neve: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET,
a szervezet nevének rövidítése: FRSZ,
további használt neve: Rendőrszakszervezet.
2) Jelképe: Kék alapú kör, benne sárga színnel Európa térképe, valamint a CESP mozaikszó – amely a Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsa francia elnevezésének, a Conseil Européen des Syndicats de Police rövidítése -, a kék kör szélén 12 sárga csillag, amelyeket a FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET HUNGARY felirat övez.
Az FRSZ jelképként használja még az álló, fehér trikót - benne "FRSZ" mozaikszó -,szárnyain piros boksz-kesztyűt viselő, "ugorj velünk" felirattal övezett veréb figurát.
3) Székhelye: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
4) Az FRSZ országos jelleggel működő szervezet, amely egységbe foglalja az önállóan működő és a szervezethez önként csatlakozó tagszervezeti egységeket.
5) Az FRSZ jogi személy, amely önálló ügyintéző és képviseleti testülettel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező tagszervezeteit, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság. a Baranya megyei, a Somogy megyei, a Tolna megyei és a Zala megyei FRSZ titkári értekezletét jogi személyiséggel ruházza fel.
6) Tevékenységét az Alkotmány, az egyesülésről szóló törvény, valamint a hazai és nemzetközi szabályok és jogszabályok alapján, a dolgozók érdekvédelmének és érdekképviseletének megvalósulása érdekében kidolgozott Alapszabályban foglaltak szerint végzi.
7) Célkitűzéseit önállóan az állami, politikai és társadalmi szervezetektől függetlenül fogalmazza meg és váltja valóra.
8) Önállósága és függetlensége megőrzése mellett az érdekközösség és a szolidaritás elve alapján meghatározott célok érdekében kapcsolatot tart, együttműködik, szövetséget köt más szervezetekkel, valamint a nemzetközi szolidaritás alapján részt vesz a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban.
- II. AZ FRSZ CÉLJA, FELADATA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI
- IV. Az FRSZ szervezete
-
25) Az FRSZ testületeit és ügyintéző szerveit a tagság érdekeinek érvényesítésére és képviseletére hozza létre.
26) Az FRSZ az érdekközösség alapján a tagság akaratának megfelelően - a 15. pontban felsorolt szervek területi tagoltságához és szolgálati ágaihoz igazodó - munkahelyi vagy szakmai szervezeti rendben, valamint régiók szerint szerveződik.
27) Az életkorral, foglalkozással vagy egyéb rétegképző elem szerinti azonos érdekek kifejezésére a tagság önkéntes társulásával és az Országos Választmány jóváhagyásával Tagozatok és Szekciók jöhetnek létre.
Tagozat akkor jöhet létre, ha önálló tagsággal rendelkező, legalább 2 intézmény kinyilvánítja erre vonatkozó szándékát, s az Országos Választmány jóváhagyását követően a Tagozathoz tartozó intézmények tagszervezeti titkárainak gyűlése (Tagozattitkári-értekezlet) megválasztja a Tagozat titkárát.
a Tagozat
a) Olyan - önálló tagsággal rendelkező - érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti testület, amelya szakszervezet tagsága valamely rétegének speciális érdekei megjelenítésére és képviseletére szerveződik.
b) Feladata – az Alapszabály és a Program keretei között - a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott célok szerinti tevékenység.
-
c) A Tagozat legfőbb, döntési joggal felruházott testülete a Tagozattitkári-értekezlet, amely a Tagozathoz csatlakozó intézmények tagszervezeti titkárainak gyűlése.
d) A Tagozattitkári-értekezlet határozza meg belső felépítését, testületeit és választja meg tisztségviselőit.
Szekciót azon FRSZ tagok alakíthatnak, akik tagsági viszonyukat eredeti tagszervezetükben fenntartva sajátos érdekeik képviseletére külön tanácskozó fórumot kívánnak létrehozni, s az Országos Választmány jóváhagyása után képviseletükre Szekció-titkárt kérnek fel.
A Tagozatok és Szekciók felépítésüket és működési rendjüket az Alapszabállyal összhangban szabályozzák. Jogosultak sajátos érdekeik megjelenítésére - az FRSZ Programjának keretein belül - önálló programot kialakítani.
A Tagozat megszűnéséről az azt megalakító intézmények együttes vagy többségi döntéssel, illetőleg az Alapszabályi feltételek megszűnése esetén az Országos Választmány dönthet.
A Szekció megszűnéséről a tagok, illetőleg, amennyiben a tagság létszáma 20 fő alá csökken, az Országos Választmány rendelkezhet.
28) A szakszervezeti egységek felépítését, a létrehozandó testületek összetételét a tagság dönti el, egyben meghatározza programját és működési rendjét. Önállóan dönt arról is, hogy a szakszervezet ügyeinek ellátására milyen apparátust alkalmaz.
29) Az FRSZ választott testületei:
-
- 1. Országos Hatáskörrel rendelkezik
- a Kongresszus
- az Országos Választmány
-
- a Tagozattitkári értekezlet,
- az Ellenőrző Bizottság (EB),
2. Területi hatáskörrel rendelkezik:
- a Régió-elnökség,
- a Régió-titkári értekezlet,
- a Megyei (Intézményi) Titkári értekezlet,
3. Helyi hatáskörrel rendelkeznek:
- a tagszervezeti taggyűlés.
30) Kongresszus:
a) Az FRSZ legfelsőbb, döntési joggal felruházott testülete, mely a tagszervezeti titkárok, a megyei (intézményi) elnökök és az országos tisztségviselők gyűlése.
országos tisztségviselők:
- az Elnök,
- a Főtitkár,
- a főtitkárhelyettes,
- a ügyvivők (általános ügyvivők és a régió-elnökök),
- a tagozat titkár(ok),
- az EB elnöke.
b) Összehívására szükség szerint, de legalább ötévenként kerül sor. Rendkívüli Kongresszust kell összehívni az Országos Választmány határozatára, valamint a tagság vagy a titkárok egyharmadának - az ok és cél feltüntetésével történő - írásos kezdeményezésére.
A rendes Kongresszust a kitűzött határidő előtt legalább 60 nappal, a Rendkívüli Kongresszust időpontjának kitűzését követően haladéktalanul meg kell hirdetni.
c) Döntéseit az 59. b) pontban meghatározott létszám szerint szavazással hozza meg. A szavazás akkor eredményes, ha a jelenlévő döntésre jogosult személyek legalább 40 %-a azonosan dönt.
d) Illetékes a tagság érdekeit érintő minden kérdésben.
e) Elfogadja és szükség szerint módosítja az FRSZ alapszabályát, meghatározza a szakszervezeti tevékenység fő irányait, kialakítja az FRSZ Programját.
f) A két Kongresszus között végzett munkáról beszámoltatja a Főtitkárt és az FRSZ országos testületeit (az Országos Választmányt, az Ellenőrző Bizottságot).
g) Dönt az eléterjesztett indítványokról és panaszokról.
h) Dönt a hazai és a nemzetközi szakszervezeti szövetséghez való csatlakozásról és a kilépésről.
i) Megválasztja az FRSZ országos tisztségviselői közül az Elnököt, a Főtitkárt, a főtitkár-helyettest, valamint az EB elnökét.
j) Határozatképes, ha az igazolt mandátummal rendelkező és regisztrált tagok [58. a) pont] kétharmada jelen van. A határozatképességre és a szavazás rendjére vonatkozó további szabályokat az Alapszabály 58-59. pontjai tartalmazzák.
k) A Kongresszus megkezdése előtt 30 nappal írásban kell benyújtani a Kongresszus előtt tárgyalandó javaslatokat, így különösen:
− az Alapszabály-módosítási javaslatokat,
− a Kongresszus által választandó tisztségviselőkre vonatkozó személyi javaslatokat.
31) Országos Választmány:
a) Olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Kongresszus ülése között jár el, jogköre kiterjed minden olyan kérdésben való döntésre, amely nem kizárólagos kongresszusi jogkör [30. pont e) – f) és h − i) pontjai].
b) Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, az FRSZ Programjának megfelelően, a hatályos jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek, saját Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a tagság megbízása alapján végzi.
c) Tagjai: a megyei (intézményi) elnökök, valamint az Elnök és a Főtitkár, illetőleg akadályoztatásuk esetén választott helyetteseik.
Az OV ülések állandó – tanácskozási jogú – meghívottja a főtitkár-helyettes, az ügyvivők, a Tagozattitkár és a Szekció-titkár, valamint az EB elnöke.
d) Üléseire szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal kerül sor.
Hatásköre:
e) Szükség esetén módosíthatja az Alapszabálynak az FRSZ székhelyének meghatározására vonatkozó rendelkezését.
f) Megválasztja az általános ügyvivőt, akinek felmentésére az Elnök és a Főtitkár javaslata, valamint az OV döntése alapján kerülhet sor.
g) Dönt az éves költségvetésről és elfogadja az éves költségvetési beszámolót.
A Főtitkár – a Főtitkárra vonatkozóan az Elnök – előterjesztése alapján, a költségvetés keretein belül dönt a tisztségviselők 60. pont szerinti javadalmazásáról.
h) A Főtitkár javaslatára dönt a szakszervezeti tagok után járó rendkívüli szabadság, valamint az FRSZ rendelkezésére álló munkaidő-kedvezmény központi keretének a függetlenítésre, azaz a rendelkezési-, illetőleg tartalékállományba helyezésre vonatkozó felhasználásáról. A Főtitkár számára létszámkeretet határoz meg a 40. f) pont szerinti felhasználásra.
i) Az Elnök tartós akadályoztatása vagy tisztségének megüresedése esetén, illetőleg a Főtitkár tisztségének megüresedése esetén - legfeljebb 6 hónapi időtartamra - ügyvivő Elnököt, illetőleg ügyvivő Főtitkárt bíz meg.
A főtitkár-helyettes és az EB elnöki tisztség megüresedése esetén - 1 évi időtartamra, mely szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható - megbízást ad e tisztségek betöltésére.
j) Megválasztja az EB tagjait.
k) Megválasztja a hazai és nemzetközi szövetségek kongresszusi küldötteit. A nemzetközi küldöttségnek minden esetben tagja az FRSZ Elnöke és Főtitkára.
l) Ellátja az FRSZ Elnökének személyes érdekképviseletét, gyakorolja az Őt érintő munkáltatói intézkedések esetén az egyetértési, véleményezési jogot.
m) Meghatározza a régiókat és az ahhoz tartozó megyéket, intézményeket.
n) Összehívja a Kongresszust.
o) Belső munkamegosztását, ügyrendjét maga határozza meg, jogosult szervezeti egységeket létrehozni, működtetni, azokat felügyelni.
p) Tagjai részt vehetnek az FRSZ bármely szervezetének és testületének ülésén.
q) Döntéseit az 59. b) pontban meghatározott létszám szerinti szavazással hozza meg. A szavazás akkor eredményes, ha a jelenlévő döntésre jogosult személyek legalább 40 %-a azonosan dönt.
32) Ellenőrző Bizottság:
a) Az EB elnökéből és hat azonos jogállású tagból áll.
Feladata:
b) Közreműködik az Alapszabály és a Program szerinti működés ellenőrzésében, valamint az FRSZ központi költségvetésének tervezésében, teljesülésének és az FRSZ gazdálkodása rendjének ellenőrzésében.
c) Ellenőrzéseit az Országos Választmány. az FRSZ Elnöke vagy a Főtitkár felkérése alapján végzi.
d) Vizsgálata során betekinthet bármely érintett szervezet irat- és dokumentumtárába, információt kérhet valamennyi érintett szervezettől és személytől.
e) Ellenőrzései során tapasztaltak alapján javaslatot tesz az Alapszabály és Program szerinti működésre, valamint a gazdálkodás és a számvitel fejlesztésére, az esetleges hibák kijavítására.
f) Vizsgálatai alapján készült megállapításairól, tapasztalatairól írásban tájékoztatja a vizsgálatot kérőt, az Országos Választmányt és az érintettet. Halaszthatatlan esetben a törvényes gazdálkodási rend helyreállítása érdekében intézkedéseket kezdeményez az arra illetékes szervezetnél, testületnél, illetőleg tisztségviselőnél.
g) Tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak.
33) A Tagozattitkári-értekezlet:
a) Olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntést hozó és állást foglaló testület, amely országos hatáskörrel fejti ki tevékenységét.
-
b) Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, az FRSZ
Programjának megfelelően, saját Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint tagsága megbízása alapján végzi.
c) Tagjai: a Tagozat-titkár, a Tagozathoz csatlakozó intézmények intézményi elnökei és tagszervezeti titkárai.
d) Üléseit a Tagozattitkár szükség szerint, de legalább évente hívja össze.
e) Döntéseit az 59. b) pontban meghatározott létszám szerinti szavazással hozza meg. A szavazás akkor eredményes, ha a jelenlévő döntésre jogosult személyek legalább 40 %-a azonosan dönt.
f) Megválasztja, illetőleg - az Elnök vagy Főtitkár javaslata alapján - felmenti a Tagozattitkárt és helyettesét.
g) Rendszeresen beszámoltatja a Tagozat titkárát.
34) Régió-elnökség
a) Olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti és döntést hozó testület, amely a régió területén fejti ki tevékenységét.
b) Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, az FRSZ Programjának megfelelően, saját Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a tagság megbízása alapján végzi.
c) Tagjai: a régió-titkári értekezlet által megválasztott régió-elnök, a régióhoz tartozó megyék (intézmények) elnökei vagy helyetteseik.
d) Üléseit a régió-elnök szükség szerint, de legalább negyedévente hívja össze.
35) Régió-titkári értekezlet
a) Olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a régiót alkotó megyék (intézmények) tagszervezeti titkáraiból és megyei (intézményi) elnökeiből áll.
b) Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, az FRSZ Programjának megfelelően, saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi a régió érdekeinek megfelelően.
c) Megválasztja, illetőleg az Elnök vagy a Főtitkár javaslata alapján felmenti a régió-elnököt.
d) Összehívására - az Elnök, a Főtitkár, az Országos Választmány, illetőleg a Régió-elnökség javaslata alapján - szükség szerint, de legalább évente kerül sor.
36) Megyei (Intézményi) Titkári értekezlet:a) A tagszervezetek titkáraiból álló olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntéshozó testület, amely illetékességi területén (megye vagy intézmény) fejti ki tevékenységét.
b) A Megyei (Intézményi) Titkári értekezletet a megyei (intézményi) elnök hívja össze saját döntése, az Elnök vagy Főtitkár javaslata alapján, illetőleg a tagság vagy a titkárok egyharmadának – az ok és cél feltüntetésével történő – írásos kezdeményezésére.
c) Tagjai a megyei (intézményi) tagszervezetek titkárai, valamint a megyei (intézményi) elnök.
d) Döntéseit az 59. b) pontban meghatározott létszám szerinti szavazással hozza meg. A szavazás akkor eredményes, ha a jelenlévő döntésre jogosult személyek legalább 40 %-a azonosan dönt.
e) Megválasztja, illetve – az FRSZ Elnöke, Főtitkára indítványára – felmenti a megyei (intézményi) elnököt, helyettesét és szükség esetén gazdasági felelősét.
Amelyik megyében (intézményben) csak egy tagszervezet működik, annak titkára látja el a megyei (intézményi) elnök tisztségét.
f) Dönt a megye (intézmény) tagszervezeteire jutó munkaidő-kedvezmény felhasználásáról.
g) Illetékes a megyét (intézményt) érintő minden kérdésben.
h) A Megyei (Intézményi) Titkári értekezletet szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni.
37) Tagszervezet:
a) Helyi hatáskörrel rendelkező testület, amelynek megalakulásához legalább öt teljes jogú FRSZ tag szükséges. Vezetője - választás útján - a titkár.
Megszüntetésére:
− a tagszervezet gyűlése;
− a tagság egy főre csökkenése vagy valamennyi tag kilépése esetén az Országos Választmány jogosult.
b) Érdekvédő, érdekképviseleti tevékenységét azon illetékességi - vagyis az adott szakmai szervezet, szolgálat - területén fejti ki, ahol megalakult.
c) Titkára által képviselteti magát a megyei- (intézményi-), a régió-titkári, illetőleg a tagozattitkári értekezleten, valamint a Kongresszuson.
d) Dönt a tagszervezetre eső tagdíjhányad felhasználásáról.
e) Megválasztja a tagszervezet titkárát, helyettesét (helyetteseit) és gazdasági felelősét, valamint azon tisztségviselőket, akik megbízatása konkrét, egyedi ügyre vagy meghatározott tevékenységre, illetőleg eljárásra vonatkozik (megbízott tisztségviselők).
f) Taggyűlés összehívására szükség szerint, de legalább félévente egyszer, valamint a tagság egyharmadának kezdeményezése alapján kerül sor.
9) Célja: a tagok társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális és foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket
érintő érdekeinek és jogainak egységes, hatékony képviselete, illetőleg védelme.
10) Feladata és hatásköre kiterjed:
a) az eredményes munkavégzés feltételeivel összefüggő szabályok, döntések, intézkedések kialakításában való részvételre;
b) az állomány szociális biztonságával, élet- és munkakörülményeivel összefüggő kérdések rendezésében való közreműködésre, az egyetértési, egyeztetési és véleményezési jogkör gyakorlására, e tárgykörökben a szükséges intézkedések megtételének, szabályok módosításának kezdeményezésére, ellenőrzésre;
c) a kollektívák jogainak védelmezése mellett a tagok személyes érdekvédelmének és érdekképviseletének biztosítására;
d) tagjainak jogi, szociális, kulturális és egyéb jóléti szolgáltatások nyújtására.
Az FRSZ a rendelkezésére álló erőforrásait kizárólag e célokra fordítja.
11) Az FRSZ a szövetségi elv, a demokrácia és a szolidaritás alapelvei szerint működik.
12) Támogatja az FRSZ célkitűzéseivel összhangban lévő, alulról építkező önszerveződési kezdeményezéseket.
13) Biztosítja a tagság rendszeres - a szakszervezet tevékenységi körével összefüggő - tájékoztatását. Az állami és szolgálati titok, valamint a személyes adatok védelmének betartásával feladatainak megvalósítása érdekében felhasználja a nyilvánosság fórumait.
14) Elismeri a tagszervezetek önálló véleményalkotási és képviseleti jogát.
III. Az FRSZ TAGSÁGA
Általános szabályok
15) Az FRSZ teljes jogú tagjai lehetnek: a rendőrségnél, a rendvédelmi szerveknél és a felügyeletüket ellátó minisztérium(ok)nál, ezek irányítása alá tartozó szerveknél, a Miniszterelnöki Hivatalnál és egyéb kormányzati feladatot ellátó szerveknél foglalkoztatottak, ezen szervek nyugdíjasai, az e szervekkel tanulói, illetőleg ösztöndíjas hallgatói jogviszonyban állók, valamint az FRSZ Központi Koordinációs Iroda alkalmazottai és munkatársai, akik elfogadják az FRSZ Alapszabályát és eleget tesznek az abban foglaltaknak, valamint rendszeresen fizetik a 64. a). pontban meghatározott tagdíjat.
16) Az FRSZ pártoló tagja lehet az, aki a teljes jogú tagsági körön kívül esik, elfogadja az FRSZ célkitűzéseit és azt anyagilag is támogatja.
17) A szakszervezeti tagság önkéntes, a tag a szakszervezetbe való belépésekor szabadon választhatja meg, hogy mely tagszervezethez tartozik, tagságának időtartama alatt más tagszervezethez a fogadó szervezet hozzájárulásával csatlakozhat.
18) Az FRSZ tagjai egyidejűleg más szakszervezetnek és érdekvédelmi szervezetnek is tagjai lehetnek.
A tagsági viszony keletkezése
19) A tagsági viszony
a) teljes jogú tag esetén: a belépési nyilatkozat kitöltésével és a tagdíjfizetés rendjére és módjára vonatkozó nyilatkozat megtételével vagy;
b) nyugdíjas és pártoló tag esetén: a belépési nyilatkozat kitöltésével és a 64. a) pont szerinti tagdíj befizetésével;
c) valamint a tagkérelem tagszervezet általi elfogadásával
jön létre.
A tagot belépését követően a helyi és a központi nyilvántartásba kell venni.
A tagsági viszony tartalma
20) Az FRSZ teljes jogú tagjának jogai:
a) részt vehet a szakszervezeti rendezvényeken, választhat és - az összeférhetetlenség eseteit kivéve - szakszervezeti tisztségviselőnek választható;
b) részt vehet az FRSZ különböző szervezeteinek létrehozásában, azok munkájában és - személyesen vagy képviselő útján - döntéshozatalában;
c) a szakszervezeti rendezvényeken és fórumokon - az adott ügyrendnek megfelelően - megjelenhet, felszólalhat, indítványokat, javaslatokat terjeszthet elő;
d) véleményét a fórumokon szabadon kinyilváníthatja, különvéleményét fenntarthatja, annak érdekében propagandát fejthet ki, a testületi döntést követően azonban különvéleményét csak kisebbségi véleményként propagálhatja;
e) igényelheti, hogy ügyében, érdekeinek védelmében és érvényesítésében a tisztségviselők és a képviselő testületek eljárjanak;
f) kezdeményezheti a tisztségviselők és a képviselő testületek tevékenységének ellenőrzését;
g) kezdeményezheti a választott tisztségviselők visszahívását;
h) igénybe veheti a szakszervezeti juttatásokat és szolgáltatásokat, így különösen:
ha) szociális segélyt - a tagszervezet döntése alapján;
hb) szakszervezeti üdültetést;
hc) jogsegélyt, amely jogi tanácsadást és képviseletet jelent;
A teljes jogú tagnak 3 havi tagsági viszony fennállása után - a tagszervezet döntése szerinti mértékben és módon - képviselet jár a szolgálati, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő
- büntető- (a tettenérés vagy a beismerés kivételével),
- munkaügyi- és
- polgári peres ügyekben, valamint a
- fegyelmi eljárások során.
A szakszervezet - a tagszervezet döntésétől függően - a tag részére bármely ügyben biztosíthat jogsegélyt.
hd) egyéb a szakszervezet által nyújtott támogatást vagy
szolgáltatást.
21) A szakszervezet pártoló tagjának jogai:
a) megegyeznek az Alapszabály 20. c) és d) pontjában foglaltakkal;
b) a tagszervezet által meghatározott körben és mértékben igénybe veheti a szakszervezeti juttatásokat és szolgáltatásokat.
22) A szakszervezeti tag kötelességei:
a) az Alapszabály rendelkezéseit betartani;
b) a szakszervezeti tagdíjat az Alapszabály 64. b) pontjában meghatározott módon fizetni;
c) az FRSZ alapelveivel, feladatával és tevékenységével ellentétes magatartástól tartózkodni;
lehetőségeihez mérten:
d) az FRSZ szervezeteinek tevékenységét és szervezett akcióit támogatni;
e) szolidaritást vállalni egymással és a választott tisztségviselőkkel, megvédeni a szakszervezetet, testületeit, tisztségviselőit az ellenük intézett jogtalan támadásoktól, retorzióktól.
A tagsági viszony megszűnése
23) A tagsági viszony megszűnik:
a) ha a tag írásban nyilatkozik kilépési szándékáról vagy a tagdíjfizetésre vonatkozó nyilatkozatát visszavonja, illetőleg azt az Alapszabállyal ellentétes módon megváltoztatja;
b) törléssel: ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének 3 hónapon túl nem tesz eleget;
A tagdíjfizetési kötelezettség 2 hónapi elmulasztása után a tagot fel kell szólítani a hátralék rendezésére. Ennek eredménytelensége esetén lehet törölni a nyilvántartásból.
c) kizárással;
Kizárással megszüntethető a tagsági viszonya annak, aki a 22. a) – c) pontban leírt kötelességeket szándékosan megszegi és ezt a tagszervezete vagy az Országos Választmány határozatban állapítja meg.
A 22. a) – c) pont szerinti kötelességszegés vizsgálatát – az érintett meghallgatásával – a tagszervezet titkárának, illetőleg az Országos Választmány elnökének tudomására jutásától számított 3 hónapon belül kell lefolytatni és a határozatot a soron következő vagy rendkívüli taggyűlésen, illetve Országos Választmányi ülésen kell meghozni, melyre az érintettet is meg kell hívni, de távolléte nem akadálya a határozathozatalnak.
A határozatot az érintett részére kézbesíteni kell, amely ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül fellebbezést nyújthat be az FRSZ Elnökéhez, aki azt - a hozzáérkezéstől számított - 30 napon belül bírálja el.
A fellebbezést elbíráló döntés bíróság előtt megtámadható.
d) a tag halálával.
24) Nem szűnik meg a tagsági viszonya annak, akinek szolgálati- vagy munkaviszonya önhibáján kívül szűnt meg, az új munkaviszony létesítéséig. A tagdíjfizetési kötelezettséget esetükben a tagszervezet határozza meg - jövedelmükhöz igazodóan – a 64. a) pontbeli mértékek szerint, illetőleg tagdíjfizetés alóli mentesítéssel.
- V. Az FRSZ tisztségviselői
38) Az FRSZ országos képviselője: az Elnök, a Főtitkár. Képviseleti és aláírási jogosultságuk önálló.
a) Jogosultak a napirendi pontok közlésével - a Kongresszus kivételével - az FRSZ bármely szervezetének és testületének ülését összehívni.
b) Részt vehetnek az FRSZ bármely szervezetének és testületének ülésén.
c) Konkrét, egyedi ügyben való eljárásra vagy meghatározott tevékenység elvégzésére eseti megbízást adhatnak bármely FRSZ tag részére.
39) Az Elnök:
a) Felügyeli az FRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelő működését.
b) Feladata a Kongresszus határozatainak megfelelően szervezni az Országos Választmány munkáját, összehívni és vezetni annak üléseit.
c) Megszervezi a tagságtól az Országos Választmányhoz érkező észrevételek, javaslatok érdemi vizsgálatát és megválaszolását.
d) Az Országos Választmány döntésének megfelelően részt vesz a szakszervezet kapcsolatainak ápolásában. Ellátja a Főtitkár, az EB elnökének és tagjainak személyes érdekképviseletét, az őket érintő munkáltatói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.
e) Megbízza – a szekció tagjai által felkért személyt – a Szekció-titkári tevékenység ellátásával.
f) Munkájáról – felkérésre - beszámol az Országos Választmánynak.
g) Az a) pont szerinti felügyeleti jogkörében az FRSZ bármely tisztségviselőjét beszámoltathatja.
h) Alapszabály- és Program-ellenes tevékenység, illetőleg feladatai ismétlődő, hanyag ellátásának észlelése esetén az érintett tisztségviselőt:
- figyelmezteti,
- felhívja,
- felfüggeszti,
- felmenti.
i) A tisztségviselők felfüggesztésének és felmentésének szabályai:
ia) Az érintett tisztségviselőt 60 napi időtartamra felfüggesztheti. Ezzel egyidőben - az érintett szervezet értesítése mellett - EB vizsgálatot rendel el és a felfüggesztett tisztségviselő helyettesítésére megbízást ad.
ib) A felfüggesztés időtartamának lejárta előtt az EB vizsgálatának eredménye alapján alakszerű határozattal dönt a tisztségviselő:
- eredeti jogállásának visszaállításáról, illetőleg
- felmentéséről.
ic) Az érintett tisztségviselő a döntés ellen bírósághoz fordulhat.
j) Akadályoztatása esetén teljes jogkörben való helyettesítésére írásban bízza meg az Országos Választmány bármely tagját.
k) Tisztségét társadalmi megbízatással látja el.
40) A Főtitkár:
a) Ellátja és biztosítja az FRSZ képviseletét. Az FRSZ tevékenységének valamennyi területét érintően felelős a meghozott döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtás ellenőrzéséért.
b) Felelős az érdekérvényesítés megszervezéséért, az FRSZ társadalmi- és tömegkapcsolatainak alakításáért, az FRSZ sajtó- és propaganda
tevékenységéért, az FRSZ pénzeszközeinek költségvetés szerinti, szabályszerű felhasználásáért, a felszerelési- és vagyontárgyak megőrzéséért, gyarapításáért.
c) Működteti az FRSZ Központi Koordinációs Irodáját, ügyvivői és regionális irodáit, a Jogsegélyszolgálatot, melyeknek alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat első fokon a Főtitkár, másodfokon az Országos Választmány gyakorolja.
d) Munkájáról – felkérésre – beszámol az Országos Választmánynak.
e) Ellátja az − Elnök és a 39. d) pontban felsoroltak kivételével az − országos tisztségviselők és a függetlenítettek az érdekképviseletét, személyüket érintő munkáltatói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.
f) Munkáltató jogkört gyakorol a hatáskörébe utalt [40. c) pont] személyek felett.
Dönt az FRSZ rendelkezésére álló központi munkaidő-kedvezményből - az Országos Választmány által meghatározott keretlétszámon belül - a Központi Koordinációs Irodán (KKI-n) dolgozók függetlenítéséről és kezdeményezi a munkáltatónál a tisztségviselő függetlenítése érdekében a személyzeti intézkedések megtételét.
A függetlenített tisztségviselők felett gyakorolja a munkáltatótól átruházott munkáltatói jogkört.
g) Rendszeresen beszámoltatja a főtitkár-helyettest, az ügyvivőket és a függetlenített tisztségviselőket, szakszervezeti tevékenységüket irányítja, feladatot határoz meg részükre. Indokolt esetben – feladatuk nem megfelelő ellátása, ismétlődő hiányosságok esetén – kezdeményezi felmentésüket, illetőleg intézkedik függetlenítésük megszüntetésére.
41) Főtitkár-helyettes
a) a Főtitkár akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében jár el.
Feladata:
b) az FRSZ tevékenységének valamennyi területén az érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatok ellátása, az érdekegyeztetések kezdeményezése és lefolytatása;
c) a Főtitkár által meghatározott szakszervezeti ügyek intézése, gazdasági feladatok végrehajtása;
d) a munkavállalók érdekeit érintő jogszabályok és normák kidolgozásában és módosításában való részvétel, a kollektív szerződések előkészítése, valamint a munkavállalók gazdasági és szociális helyzetét érintő ügyeket előkészítő bizottságokban a szakszervezeti részvétel biztosítása;
e) aktív közreműködéssel elősegíteni a tagság tájékoztatását, valamint az információáramlást a testületek és tagszervezetek között;
f) munkájáról rendszeresen beszámol a Főtitkárnak.
42) Ügyvivő
a) Az FRSZ tevékenységének valamennyi területén ellátja az érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatokat, kezdeményezési és lefolytatja az érdekegyeztetéseket.
b) Intézi a Főtitkár által meghatározott szakszervezeti ügyeket, különösen a tagépítés, valamint a megyei és intézményi szervek munkájának segítése területén.
c) munkájáról rendszeresen beszámol az Országos Választmánynak és a Főtitkárnak.
42/A) Általános ügyvivők
Feladatuk – a főtitkár által meghatározottak szerint −:
a) a Főtitkár által meghatározott szakszervezeti ügyek intézése, gazdasági feladatok végrehajtása;
b) a munkavállalók érdekeit érintő jogszabályok és normák kidolgozását és módosítását-, a kollektív szerződéseket-, valamint a munkavállalók gazdasági és szociális helyzetét érintő ügyeket előkészítő bizottságokban a szakszervezeti részvétel biztosítása;
c) aktív közreműködéssel elősegíteni a tagság tájékoztatását, valamint az információáramlást a testületek és tagszervezetek között.
d) munkájáról rendszeresen beszámol a Főtitkárnak és felkérésre az Országos Választmánynak.
42/B) Régió-elnök
Feladata:
a) Az Alapszabály és a Program keretei között – a Kongresszus, az Országos Választmány határozatainak és a Főtitkár utasításainak megfelelően - szervezi a régió munkáját, régió szinten képviseli az FRSZ érdekeit és – az érintett elnökökkel egyeztetve – ellátja a régióhoz tartozó megyék vagy intézmények képviseletét.
Tevékenységének legalább felét a régió területén köteles ellátni.
b) Ellátja a régióhoz tartozó megyei (intézményi) elnökök, és a régióban megválasztott, illetve megbízott tisztségviselők, valamint a megyei (intézményi) elnök felkérésére a 45. c) pontban felsorolt tisztségviselők személyes érdekképviseletét, az őket érintő munkáltatói intézkedés esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.
c) Helyettesítésére felkérheti, illetőleg kijelölheti a régióhoz tartozó bármely megyei (intézményi) elnököt.
d) Összehívja a régió-elnökség üléseit és a Régió-titkári értekezletet.
e) Az Alapszabály szerinti működés biztosítása érdekében összehívhatja a régióhoz csatlakozott megyék (intézmények) titkári értekezletét és tagszervezeteinek gyűlését.
43) Tagozat-titkár
a) Ellátja a Tagozat célját képező - a Tagozattitkári értekezlet által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) meghatározott - speciális érdekképviseleti-, valamint a Kongresszus és az Országos Választmány határozataiból fakadó feladatokat.
b) Titkári hatáskörét és jogkörét a Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint gyakorolja.
c) Összehívja a tagozattitkári értekezlet üléseit.
d) Ellátja a hozzá csatlakozó intézmények elnökeinek, valamint a tagozatnál megválasztott, illetve megbízott tisztségviselők személyes érdekképviseletét, az őket érintő munkáltatói intézkedés esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.
e) A Tagozat titkára rendszeresen beszámol a Tagozattitkári-értekezletnek és felkérésre az Országos Választmánynak.
44) Szekció-titkár
a) Ellátja a Szekció-üléseken meghatározott speciális érdekképviseleti feladatokat, az FRSZ különböző fórumain képviseli az szekció érdekeit.
b) Összehívja – szükség szerint – a szekció üléseit.
c) Tevékenységéről részletesen beszámol a szekció ülésein és felkérésre az Országos Választmánynak.
45) Megyei (intézményi) elnök
a) Feladata - az Alapszabály és a Program keretei között - a Kongresszus, az Országos Választmány és a megyei-, illetőleg tagozattitkári értekezlet határozatainak megfelelően szervezni a megye (intézmény) érdekképviseleti munkáját, megyei (intézményi) szinten képviselni az FRSZ érdekeit, ellátni tagszervezetei képviseletét.
b) A Megyei (Intézményi) Titkári értekezlet döntésének megfelelően részt vesz a szakszervezet kapcsolatainak ápolásában.
c) Ellátja a megyéhez (intézményhez) tartozó titkárok személyes érdekképviseletét, az őket érintő munkáltatói intézkedés esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.
d) Megszervezi a tagságtól érkező észrevételek, javaslatok érdemi vizsgálatát és megválaszolását, dönt a megyei (intézményi) és helyi tisztségviselők munkaidő-kedvezménye felhasználásának rendjéről.
e) Összehívja és vezeti a Megyei (Intézményi) Titkári értekezletet, ahol tevékenységéről rendszeresen beszámol.
f) Felkérésre beszámol az Országos Választmánynak.
46) A tagszervezet titkára:
a) Ellátja és biztosítja az FRSZ helyi szintű képviseletét.
b) A tagszervezet tevékenységének valamennyi területét érintően felelős a meghozott döntések végrehajtásának megszervezéséért.
c) Felelős az érdekérvényesítés helyi szintű megszervezéséért, a tagszervezet pénzeszközeinek szabályszerű felhasználásáért.
d) Eljár a tagszervezet tagjainak személyes érdekképviseletében.
e) Tevékenységéről rendszeresen beszámol a tagságnak és a megyei (intézményi) titkári értekezletnek.
47) Gazdasági felelős:
a) Ellátja az adott szervezet pénzkezelési feladatait (elszámolás, bizonylatolás, könyvelés, stb.).
b) Gondoskodik a szervezet költségvetési tervének, illetve módosításának elkészítéséről és beszámol annak végrehajtásáról.
48) Tisztségviselő:
- országos tisztségviselők [30. a) pont],
- az FRSZ választott testületének tagja, választott képviselője és ügyintézője [tagozat-titkár, megyei (intézményi) elnök, tagszervezeti titkár, ezek helyettesei és a gazdasági felelősök, valamint a Központi Koordinációs Iroda (KKI) és a Jogsegélyszolgálat munkatársai],
- az FRSZ szervezetei, testületei, illetőleg Elnöke vagy Főtitkára által - konkrét, egyedi ügyben való eljárásra, illetőleg tevékenység elvégzésére - választott (megbízott) tisztségviselő.
49) A tisztségviselő köteles tisztének legjobb tudása szerint eleget tenni, a tagság érdekeinek képviseletében eljárni, az FRSZ Alapszabályában és Programjában megfogalmazott célok megvalósításában aktívan közreműködni, valamint a szervezetek és testületek döntéseit maradéktalanul végrehajtani.
Tevékenységéről rendszeresen beszámol annak a testületnek, amely megválasztotta, illetőleg az Alapszabályban erre feljogosított testületnek, illetőleg tisztségviselőnek.
50) Szakszervezeti tisztségviselő lehet az FRSZ bármelyik teljes jogú tagja - kivéve az összeférhetetlenség miatt nem választhatókat -, akiket a tagság,
illetve a tagság által megválasztott képviselők testülete megválaszt, illetőleg az Elnök vagy a Főtitkár megbíz.
51) A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a jelölést - személyesen vagy írásban tett nyilatkozatával - elfogadja és a szavazás határozatképes ülésen történjen. A jelölés elfogadása történhet írásban is, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
52) Az összeférhetetlenség esetei:
a) Nem választható és nem bízható meg szakszervezeti tisztséggel, aki:
- más szakszervezetnek tagja;
- az adott szervezet működési területén munkáltatói jogkört gyakorló vezető, akit FRSZ tisztségéből felmentettek, illetőleg akit az FRSZ-ből kizártak - 5 évig.
b) Az EB elnöke, valamint tagjai más szakszervezeti tisztséget nem tölthetnek be.
53) A tisztségviselő felmentése és visszahívása
a) A szakszervezet tisztségviselőjének felmentésére (visszahívására) az őt megválasztó vagy megbízó, valamint az Alapszabályban erre feljogosított testület, vagy tisztségviselő jogosult.
b) A tisztségviselő felmentésére akkor kerülhet sor, ha tevékenysége Alapszabály- és Program-ellenes, illetőleg feladatait ismétlődően, hanyagul látja el. Egyéb esetben a tisztségviselő visszahívására kerülhet sor.
Felmentésnél az 52. a) pont szerint az érintett tisztségviselő 5 éven belül nem választható semmilyen tisztségbe. A visszahíváshoz jogkövetkezmény nem fűződik.
c) A felmentés és a visszahívás a 39. h) – i) pont szerint, illetőleg a választással azonos rendben, határozatképes ülésen, lehetőség szerint az érintett jelenlétében történhet. A döntést megelőzően az érintett tisztségviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy az ellene felhozott kifogásokkal szemben érveit és indokait kifejtse.
- VI. A tagok, a tisztségviselők és a testületek kapcsolatainak alapelvei
54) A szakszervezeti tagok, testületek ügyeik intézésére, képviseletére nyílt jelöléssel és a tagszervezet esetében titkos szavazással tisztségviselőket választanak.
A szavazólapokon - a tagszervezetek kivételével - fel kell tüntetni a szavazásra jogosult tisztségét és a létszámot, amelyet a szavazat-összesítéskor figyelembe kell venni [59. b) pont].
A szavazás minden esetben a szavazólapoknak urnába (vagy ennek megfelelő más módon való) helyezésével történik.
A szavazatokat – az előzőleg megválasztott – szavazat-számláló bizottság összesíti, s ezt követően a szavazólapokat a jegyzőkönyv (vagy emlékeztető) és a jelenléti ív mellett, zártan kell tárolni.
A megválasztott személyek tisztségüket a választásukat követő 5 évig, de legfeljebb a következő - az ötödik év utolsó naptári napjáig megtartott - választásig, a megbízott tisztségviselők megbízatásuk időtartamáig töltik be.
A Kongresszus által választott országos tisztségviselők mandátuma – megválasztásuk időpontjától függetlenül – a következő rendes kongresszusi választásig tart.
55) A tisztségviselők választóik megbízottaiként tevékenykednek, hatáskörüket és megbízatásuk időtartamát - az Alapszabállyal összhangban - választóik, megbízóik szabályozzák.
56) A tisztségviselők hatásköre és illetékessége az Alapszabály 26. és 27. pontjában meghatározott szervezeti rendnek megfelelő.
57) Az FRSZ minden tagjának, csoportjának és testületének jogában áll, hogy akár önállóan, akár másokkal összefogva javaslataival és problémáival vagy tájékozódási igényével közvetlenül vagy közvetve képviselőjéhez, illetve az FRSZ bármely testületéhez vagy tisztségviselőjéhez forduljon.
A felszólított tisztségviselőnek vagy testületnek a felvetett kérdésekre 30 napon belül kell érdemben válaszolnia.
58) az FRSZ szervezeteinek és testületeinek ülése akkor határozatképes, ha
a) a tagok kétharmada jelen van;
b) az a) pont szerinti létszám hiánya miatt félbeszakadt vagy elhalasztott, azonos napirenddel ugyanazon napon 1 órán belüli időpontban újból összehívott ülések esetén a tagok 50 %-ának + 1 főnek a jelenléte szükséges;
c) amennyiben az ülés a második alkalommal is határozatképtelen, úgy a 8. napot követően, változatlan napirenddel összehívott ülés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.
A helyi (szolgálati) sajátosságoknak megfelelően - a Kongresszus kivételével - az FRSZ bármely szervezetének ülése megtartható az azonos napirenddel összehívott rész-üléseken (csoportüléseken) is.
Ilyen esetben a rész-üléseken a jelenlévők – kizárólag a nem azonos személyek -, illetőleg szavazataik száma alapján számítandó a határozatképesség és a döntés.
Határozathozatal esetén a végső eredményt az adott szervezet tagsága körében közzé kell tenni.
Az FRSZ testületei a Kongresszus és a Taggyűlés kivételével – sürgős esetben és kizárólag dokumentálhatóan – elektronikus eszközzel (e-mail) vagy távközlési úton (fax) is lehet döntést hozni.
59) Az FRSZ szervezeteinek és testületeinek szavazási rendje:
a) A tagszervezet gyűlése döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a titkár szavazata dönt. Szavazásra csak a taggyűlésen jelenlévők jogosultak, meghatalmazással – más helyett – szavazni nem lehet.
b) A régió-elnökség, a régió-titkári értekezlet, a megyei (intézményi) titkári értekezlet, a Tagozattitkári értekezlet, az Országos Választmány és a Kongresszus tagjai az általuk képviselt szervezet létszámának megfelelő számú – a szavazás napját megelőző negyedéves, a központi munkáltatói nyilvántartás szerinti teljes jogú tagság, valamint az igazolt nyugdíjas, GYES-en, GYED-en lévő személyek száma szerinti – szavazattal rendelkezik.
Az új tagszervezet titkára – az első negyedéves igazolt létszám megállapításáig – az alakuló taggyűlés jegyzőkönyve szerinti létszámmal szavazhat.
Ezen üléseken az érvényes mandátummal rendelkező tisztségviselő vagy annak választott helyettese szavazhat, mást a szavazásra meghatalmazni nem lehet.
A mandátum érvényességéhez – amennyiben a tagdíjat nem a munkáltató vonja le – be kell mutatni a tagdíj befizetését igazoló bizonylatot.
Fentieken túl további egy-egy szavazattal rendelkeznek:
- a régió-elnökség ülésein és a régió-titkári értekezleten a régió-elnök,
- a régió titkári és a megyei (intézményi) titkári értekezleten a megyei (intézményi) elnök,
- A Tagozattitkári-értekezleten a Tagozat-titkár és a Tagozathoz csatlakozó intézményi elnökök,
- az Országos Választmány ülésén az Elnök és a Főtitkár,
- a Kongresszuson az országos tisztségviselők és a megyei (intézményi) elnökök.
A döntés a jelenlévő tagok, illetve létszám szerinti szavazásnál az összes szavazat több, mint 50 %-ának a szavazatával eredményes.
Amennyiben tisztségviselő választásnál ezt az adott tisztségre vonatkozóan egyetlen jelölt sem éri el, akkor újabb fordulót kell tartani. Ha a második fordulóban egyik jelölt sem kapja meg az 50 % + 1 szavazatot, akkor a harmadik fordulóban legalább a szavazatok egyharmadát elért jelölt – amennyiben ezt több személy is eléri, közülük a legtöbb szavazatot kapott személy − tekintendő megválasztottnak.
A taggyűlés kivételével a szavazás akkor eredményes, ha a jelenlévő döntésre jogosult személyek legalább 40 %-a azonosan dönt.
- VII. AZ FRSZ MŰKÖDÉSÉNEK ERŐFORRÁSAI, PÉNZÜGYI ALAPJAI, GAZDÁLKODÁSA
60) Az FRSZ pénzeszközei biztosítják a tagságnak, a tisztségviselőknek, alkalmazottaknak és megbízottaknak nyújtható juttatások (bér, tiszteletdíj, jutalom, költségtérítés, egyéb juttatások) és szolgáltatások, a szakszervezeti akciók, a hazai és nemzetközi szakszervezeti szövetségi tagsági díjak, valamint az FRSZ szervezetei és testületei működésének anyagi fedezetét.
61) Az FRSZ gazdálkodásának pénzügyi alapját a tagdíjak, felajánlások és egyéb bevételek, valamint a szakszervezetek esélyegyenlőségéről, a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló törvények alapján az FRSZ-nek juttatott vagyon és annak hozadékai képezik.
62) Az FRSZ pénzeszközeinek felhasználása:
a) Az FRSZ-nek a tagdíjakból, felajánlásokból és egyéb bevételekből származó anyagi forrásait az Alapszabályban meghatározott testület által elfogadott költségvetésben rögzítetteknek megfelelően lehet felhasználni.
b) A szakszervezetek esélyegyenlőségéről, a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló törvények értelmében az FRSZ számára átadott vagyon kezelése, hozadékainak hasznosítása:
ba) A főként ingatlanrészekből álló vagyont továbbra is biztonságos, a piaci körülményeknek megfelelő, jövedelmező ingatlan-befektetésként kell üzemeltetni. Ennek során törekedni kell a vagyon gyarapítására, a hasznosításból származó bevételek növelésére.
bb) Ezen bevételeket az FRSZ költségvetésének részeként tervezve, kizárólag az alábbi célokra lehet felhasználni:
1. az FRSZ Programjában meghatározott célok megvalósítását szolgáló kutatások támogatására;
2. szakszervezeti tisztségviselők, tagok és alkalmazottak képzésére;
3. az FRSZ tagságát, valamint a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló nyomtatott (FRáSZ újság és egyéb kiadványok), illetve elektronikus sajtótermék (Internet oldalak) kiadására;
4. az FRSZ tagsága részére biztosítható kedvezményes üdülési lehetőségek megteremtésére.
63) Az FRSZ és szervezetei a működés gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - az EB előzetes hozzájárulása és folyamatos ellenőrzése mellett - gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathatnak.
A vállalkozásokból származó nyereséget alapvetően kulturális, jóléti és
sport célokra lehet felhasználni.
A gazdálkodás rendjére vonatkozó szabályozat az FRSZ Gazdálkodási Szabályzata tartalmazza. amely az Alapszabály mellékletét képezi.
64) Tagdíj:
a) alapja és mértéke:
- foglalkoztatási, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók esetén havonta a pótlékok nélküli bruttó illetmény, illetőleg ösztöndíj 1 %-a;
- nyugdíjasok, GYED-en, GYES-en lévők esetén havonta 500,- (azaz Ötszáz) Ft;
- pártoló tagok esetében az általuk felajánlott összeg, anyagi javak vagy szolgáltatások.
b) fizetésének módja:
- foglalkoztatási, valamint tanulói és hallgatói jogviszonyban állók esetében - a munkáltató pénzügyi szolgálatának adott megbízásuk alapján - központi levonással;
- a többi esetben minden hónap 10. napjáig, illetőleg a tagszervezet által meghatározott módon.
c) fizetésének rendje:
ca) a munkáltató által levont tagdíj – a cb) alpontban felsoroltak kivételével −
- 50 %-a a központi,
- 50 %-a a helyi (tagszervezeti)
költségvetésnek kerül átutalásra, illetve befizetésre;
cb) a nyugdíjasok, a tanulói és ösztöndíjas hallgatói jogviszonyban állók és a GYES-en, GYED-en lévők által befizetett tagdíj teljes egészében a tagszervezetnél marad;
cc) a pártoló tagok által felajánlott összeg, anyagi javak vagy szolgáltatások azt a szervezetet illetik meg, amelynek a részére a felajánlás történt.
65) A szakszervezet munkaidő-kedvezményeinek felhasználása:
a) A rendkívüli szabadság 100 %-a az Országos Választmány,
b) a munkaidő-kedvezmény 80 %-a országos hatáskörben központilag: a KKI-n dolgozók függetlenítésére a Főtitkár, egyéb esetben az Országos Választmány döntése alapján
kerül felhasználásra.
c) A fennmaradó 20 % munkaidő-kedvezmény az FRSZ megyei (intézményi) titkári értekezletének, illetőleg a 36. e) pont második mondata szerinti esetekben a tagszervezetének döntése alapján:
- a helyi tisztségviselők között oszlik meg vagy
- szintén központilag kerül felhasználásra, s ennek felajánlásáért a fel nem használt helyi munkaidő-kedvezmény 50 %-ának a munkáltató által kifizetett pénzbeni megváltását a központi költségvetésből a megye (intézmény) munkaidő-kedvezmény bevételi számlájára kell átvezetni.
VIII. Záró rendelkezések
66) Jelen Alapszabály az FRSZ működésének, szervezeti életének alapdokumentuma.
67) Az FRSZ tagszervezetei és testületei - az Alapszabály és a Program keretei között - saját működésük rendjét és szabályait maguk határozzák meg, illetve foglalhatják szervezeti és működési szabályzatba.
68) Ezen Alapszabály - a 30/a. pont első két sorának, valamint az 54. és 59/b. pontjainak kivételével - a Kongresszus általi elfogadásával (végszavazásával) egyidőben lép hatályba. Az Alapszabályt módosító Kongresszus befejezéséig döntésre (tisztségviselő választásra) a korábbi Alapszabály 30/a. és 30/c., 56. és 60/A. pontjai szerint megválasztott tisztségviselők a ott meghatározott szavazási rendben jogosultak.
Az új Alapszabály 30/a. pont első két sora, valamint az 54. és 59/b. pontjai az országos tisztségviselők megválasztását követően lépnek hatályba. A megelőző időszakra vonatkozóan a korábbi – az adott időszakban hatályos – Alapszabály rendelkezései irányadóak.
|
| Az Alapszabályt elfogadta:
az FRSZ VIII. rendkívüli Kongresszusa Budapesten, 2010. május 11-én |
Szeretettel köszöntünk minden kedves Látogatót a Független Rendőr Szakszervezet honlapján.
