1133 Budapest, Pozsonyi út 56. I. emelet. 1388 Budapest, Pf.: 52. Városi szám: 237-43-60;
Városi fax: 237-43-61; BM szám: 21-808, 21-809; BM fax: 21-817
FRáSz újság
Partner oldalak
Hirdetés
Hirdetés
A FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET
F Ő T I T K Á R Á N A K
19/2010. (VIII. 31.) számú
T Á J É K O Z T A T Ó J A
a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának (SZÉF) 2010. 08. 30-ai üléséről
F Ő T I T K Á R Á N A K
19/2010. (VIII. 31.) számú
T Á J É K O Z T A T Ó J A
a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának (SZÉF) 2010. 08. 30-ai üléséről
A SZÉF 2010. augusztus 30-án megtartott ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. Az ülésen a kormányzati oldalt Dr. Pintér Sándor belügyminiszter, míg az érdekképviseleti oldalt Kónya Péter FRDÉSZ elnök vezette. Az ülés felétől a kormányzati oldal képviseletében miniszteri felhatalmazással Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár válaszolt az érdekképviseleti oldal kérdéseire, mivel Dr. Pintér Sándor úrnak egyéb kormányzati elfoglaltsága miatt az ülésről távoznia kellett.
Az ülésen a fegyveres és rendvédelmi szervek szakszervezetei és a szervek országos parancsnokságainak képviselői is részt vettek. Rendőrségi részről mind az őt szakszervezet jelen volt.
Az ülésen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetmény- és nyugdíjrendszerének átalakításával, valamint a rendvédelmi szervek egységes moduláris alapú képzési rendszerének kialakításával kapcsolatos koncepciók mellett egyebek napirendi pont alatt az érdekképviseleti oldal számos egyéb kérdés megvitatását is kezdeményezte. (A szövegben a munkáltatói oldal álláspontját hagyományosan dőlt betűvel jelöljük.)
Napirend előtt az érdekképviseleti oldal kezdeményezte a SZÉF megállapodás mielőbbi megújítását, melyet az oldal a szervezeti változások (megszűnt minisztériumok) mellett a tekintetben is szorgalmazott, hogy a jövőben a SZÉF hatásköre a fegyveres és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott más munkavállalókra, a közalkalmazottakra is kiterjedjen. Ennek indokaként az érdekképviseleti oldal a rendvédelmi szférában dolgozó közalkalmazottaknak a más Kjt.-s munkavállalókhoz képest speciális helyzetére hivatkozott.
A kormányzati oldal nyitottnak mutatkozott a SZÉF megújítására vonatkozó tárgyalásokra.
Ugyancsak napirend előtt az érdekképviseleti oldal a kormányzat részéről választ kért az alábbi, az oldal álláspontja szerint a SZÉF előzetesen meghirdetett napirendi pontjaihoz szervesen kapcsolódó kérdésekre:
1. Az érdekképviseleti oldal tiltakozását fejezte ki a közelmúltban megjelent, előzetes szakszervezeti egyeztetés nélkül elfogadott törvények hatálybaléptetése miatt: a visszamenőleges hatállyal bevezetett különadó, és a hivatásos jogviszonyban állók alkotmányos alapjogát (a választásokon való indulást) korlátozó alkotmánymódosítás miatt. Az érdekképviseleti oldal ezt különösen azért kifogásolta, mivel korábban Dr. Felkai László úr ígéretet tett arra, hogy amint az új kormány megkezdi munkáját, akkor az érdemi törvénymódosításokra megfelelő keretek között fog sor kerülni.
Dr. Pintér Sándor úr válaszában az érdekképviseleti oldal azon felvetését, mely szerint a jövőbeni hasonló helyzetek a házszabály módosítás révén elkerülhetők lennének (az önálló indítványként beterjesztett javaslatok kerüljenek vissza szakszervezeti egyeztetésre) elhárította. Belügyminiszter úr, azon túl, hogy a szakszervezeteknek a parlamenti képviselők jogosultságait korlátozó szándékát eltúlzottnak ítélte, azt is kinyilvánította, hogy a javaslat SZÉF keretében nem kerül megtárgyalására.
2. Az érdekképviseleti oldal tájékoztatást kért a Hszt. módosítás részleteiről: milyen tárgykörökben és ütemezéssel tervez a kormány változtatásokat. Az érdekképviseleti oldal információi szerint ugyanis szakmai szinten már egyeztetésre került egy konkrét szövegtervezet, amely a hivatásos állomány tekintetében szakszervezeti szempontból elfogadhatatlan szigorításokat vezetne be (szolgálatteljesítési hely fogalmának hivatásos állományra nézve hátrányos meghatározása, beleegyezés nélküli áthelyezés lehetőségének kiszélesítése, megbízhatósági ellenőrzés intézményének bevezetése, stb.). Az érdekképviseleti oldal információi szerint a törvénymódosítás megszavazását még az idei évre tervezik.
Az érdekképviseleti oldal egységesen visszautasította az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításának szakszervezetekhez eljutott tervezetét, mely a példaként kiragadott szigorításokat tartalmazza.
Dr. Pintér Sándor úr kormányzati részről hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet kidolgozásával kapcsolatos műhelymunkában a szakszervezeti részvétel biztosított volt, de természetesen a hivatalos koordináció keretében a szakszervezeteknek lesz még lehetőségük véleményük kifejtésére.
Az érdekképviseleti oldal sürgető fellépésére végül a kormányzati oldal szeptember 2-ára szakértői egyeztetést hívott össze a kifogásolt törvénytervezet tárgyában, melyen így lehetőségünk nyílik az előzetesen már írásban is közölt véleményünk személyes képviseletére. Fenti sarkalatos pontok tekintetében ugyanis az FRSZ a tervezet ismertté válását követően már kifogással élt a minisztérium irányába.
3. Az érdekképviseleti oldal álláspontja szerint az egyes módosítások (illetmény, képzés, stb.) csak komplexen tárgyalhatók. E körben az érdekképviseleti oldal ugyancsak számon kérte a korábbi államtitkári ígéretet. Dr. Felkai László úr ugyanis e körben korábban úgy nyilatkozott a szakszervezeteknek, hogy a Hszt.-hez a kormány a kormányzati ciklus alatt csak egyszer kíván hozzányúlni. Ezzel szemben az év végén várható a fentebb hivatkozott részmódosítás elfogadása, 2011-ben pedig átfogó módosítást tervez a kormány.
Dr. Pintér Sándor úr szakmai indokokra hivatkozva utasította el kormányzati részről a Hszt. módosítások egységes végrehajtását. A kormányzati álláspont szerint a változtatásokat az időben eltérően jelentkező feladatokhoz igazodva kell megtenni (pl. Schengeni Egyezményből eredő feladatok).
Az érdekképviseleti oldal a kormányzat álláspontjának ismeretében az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításának soron kívüli egyeztetését kezdeményezte: a fentebb már említett szakértői fórum, és azt követően rövid időn belül újabb SZÉF ülés megtartásával.
A napirendi pontok előtti felvetések vitáját követően került sor az előzetesen meghirdetett napirendi pontok megtárgyalására.
Képzési rendszer átalakítása
E körben az alábbi egységes munkavállalói álláspont került megfogalmazásra:
a) a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők bekerülését a Rendőrség tekintetében nem elfogadható;
b) a hatályos rendfokozati rendszert meg kell tartani;
c) a büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyőrség, valamint a katasztrófavédelem tekintetében a képzési rendszert specifikusan modellezni kell;
d) a végleges anyag tekintetében a szakszervezetek és a munkáltatói oldal kompetens képviselői részvételével szakértői megbeszélés kerüljön összehívásra
Dr. Felkai László úr kormányzati részről nyugtázta az elhangzottakat. Államtitkár úr ígéretet tett a tárgykör szakszervezetek által kért szakértői, majd azt követő SZÉF ülésen történő megtárgyalására.
Illetmény- és nyugdíjrendszer
Az érdekképviseleti oldal - tekintettel arra, hogy a SZÉF ülés erre vonatkozó napirendi pontjához csatolt munkaanyagot mind az illetmény, mind a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban hiányosnak ítélte - az alábbi előterjesztésekkel élt:
a) az illetményrendszer átalakítása beosztásokra vetítve kerüljön modellezésre (pl. miként alakul egy nyelvpótlékkal rendelkező nyomozó illetménye);
b) az illetményszámítás alapját a munkaanyag nem rögzíti, holott korábban felmerült a köztisztviselői illetményalaptól való elkülönülés lehetősége, melyet a szakszervezetek is szorgalmaznak;
c) az ígért átlag 30 %-os illetményemelés csak a cafetéria és egyéb juttatások (ruhapénz, utazási költségtérítés), valamint a távolléti díj jelenlegi szabályozásának fenntartása mellett fogadható el, és az emelés nem olvaszthatja magába az SZJA csökkentéséből származó bérnövekedést sem. Mindemellett az érdekképviseleti oldal kezdeményezte a 13. havi illetmény jogintézményének visszaállítását is.
Dr. Felkai László úr ígérete szerint a modellezésre sor kerül, azonban véleménye szerint az illetményszámítás alapja (köztisztviselői vagy „rendészeti" illetményalap) pusztán technikai kérdés. Hangsúlyozta továbbá, hogy az átlag 30 %-os illetményemelés minisztériumi szándék, de abban kormányzati döntés még nem született. Hozzátette továbbá, hogy a cafetéria rendszer csak egységesen tartható fenn, vagyis ha az a közszférában módosul, akkor a rendvédelem területén sem fog változatlan formában fennmaradni a jelenlegi rendszer.
Az érdekképviseleti oldal az illetmény- és nyugdíjrendszer tervezett átalakításával kapcsolatban még a SZÉF ülést megelőzően „Közös nyilatkozatot" fogalmazott meg, melyben a fentiek mellett egyéb garanciális elvek lefektetését és biztosítását várja a kormányzattól. Az érdekképviseleti oldal a SZÉF ülésen bejelentette a „Közös nyilatkozat" elkészítésének tényét, és hogy azt a kormányzati oldal rendelkezésére bocsájtja. (A közös nyilatkozatot a tájékoztatóhoz mellékelem. )
Egyebek szakszervezeti javaslatok
Különadó
Az érdekképviseleti oldal a SZÉF ülésen bejelentette, hogy a különadó bevezetése miatt beadvánnyal fordul Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz. Az érdekképviseleti oldal ugyanis szükségesnek tartja, hogy a kormány kezdeményezze a különadót bevezető törvény módosítását a fegyveres és rendvédelmi szervek specifikumaira tekintettel (pl. a szabadságok kiadása jellemzően a szolgálatteljesítési kötelezettségből adódóan nem valósul meg).
Dr. Felkai László úr véleménye szerint a különadó bevezetése nem csak a fegyveres és rendvédelmi ágazatban dolgozókat sújtja, ezért az érdekképviselet által javasolt egyirányú módosítást indokolatlannak tartja.
Az érdekképviseleti oldal a kormányzat számára megfontolásra javasolta a törvénymódosítás közszféra egészére történő kiterjesztését. (A SZÉF munkavállalói oldala által Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levelet tájékoztatómhoz mellékelem. )
Alkotmánymódosítás
Az érdekképviseleti oldal a SZÉF ülésen tiltakozását fejezte ki a hivatásos állományúak polgármesteri, stb. jelöltként történő indulását korlátozó alkotmánymódosítás ellen. Ezzel összefüggésben az ülésen az érdekképviseleti oldal az alábbi bejelentéssel élt: a SZÉF munkavállalói oldala kezdeményezni fogja, hogy a hivatásos állományúakhoz hasonlóan - azonos jogelvekre hivatkozással - a kormány tagjai és az országgyűlési képviselők vonatkozásában is korlátozó rendelkezésként kerüljön előírásra, hogy a tisztségük betöltését megelőző és követő 3 éven belül semmiféle gazdasági tevékenységet ne folytathassanak.
Fentiek mellett szakszervezetünk több huzamosabb idő óta megoldatlan probléma megoldását, illetve az elmúlt időszakban elszenvedett joghátrányok kormányzati rendezését kezdeményezte. E javaslatokat a SZÉF munkavállalói oldala a tanácskozást megelőző oldalülésen támogatta, ezért azokat Dávid Tibor főtitkár-helyettes terjesztette elő az alábbiak szerint.
A Hszt. hatályos rendelkezései szerint a 25, illetve annál több szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkező, és 3-5 év tovább szolgálatot vállalóknak folyósított havi bruttó 50 ezer Ft úgynevezett „hűségpénz" a szolgálati nyugdíj számításánál nem vehető figyelembe, holott abból nyugdíjjárulékot vonnak. Már a korábbi kormányzati ciklus alatt is többször kezdeményeztük a jelenlegi jogsértő állapot megszűntetését: a hűségpénz összegének vagy a nyugdíjalapba történő beszámítását, vagy annak levonás alóli mentesítését.
Dr. Felkai László úr ígéretet tett a probléma kivizsgálására.
Az alábbi előterjesztéseink kormányzati oldalról érdemben nem kerültek megválaszolásra, mivel Dr. Felkai László úr indoklása szerint azok zömében a költségvetési törvénnyel függnek össze, így attól elválasztva nem tárgyalhatók.
Fentiek mellett szakszervezetünk több huzamosabb idő óta megoldatlan probléma megoldását, illetve az elmúlt időszakban elszenvedett joghátrányok kormányzati rendezését kezdeményezte. E javaslatokat a SZÉF munkavállalói oldala a tanácskozást megelőző oldalülésen támogatta, ezért azokat Dávid Tibor főtitkár-helyettes terjesztette elő az alábbiak szerint.
Hűségpénz
A Hszt. hatályos rendelkezései szerint a 25, illetve annál több szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkező, és 3-5 év tovább szolgálatot vállalóknak folyósított havi bruttó 50 ezer Ft úgynevezett „hűségpénz" a szolgálati nyugdíj számításánál nem vehető figyelembe, holott abból nyugdíjjárulékot vonnak. Már a korábbi kormányzati ciklus alatt is többször kezdeményeztük a jelenlegi jogsértő állapot megszűntetését: a hűségpénz összegének vagy a nyugdíjalapba történő beszámítását, vagy annak levonás alóli mentesítését.
Dr. Felkai László úr ígéretet tett a probléma kivizsgálására.
Az alábbi előterjesztéseink kormányzati oldalról érdemben nem kerültek megválaszolásra, mivel Dr. Felkai László úr indoklása szerint azok zömében a költségvetési törvénnyel függnek össze, így attól elválasztva nem tárgyalhatók.
Cafetéria rendszer egységesítése
Kezdeményeztük a közszolgálatot ellátók béren kívüli juttatásaiban jelenleg fennálló indokolatlan különbségek megszűntetését.
A Ktv. minimum 5, maximum 25-szörös cafetériájával szemben a Hszt. csupán 3-15-szörös éves mérték meghatározására biztosít lehetőséget. A hivatásos állományúak szempontjából hátrányos szabályozást a hivatásos szolgálati viszonnyal együtt járó fokozottabb elvárások és a jogok korlátozottsága miatt is aránytalannak tartjuk.
A Ktv. minimum 5, maximum 25-szörös cafetériájával szemben a Hszt. csupán 3-15-szörös éves mérték meghatározására biztosít lehetőséget. A hivatásos állományúak szempontjából hátrányos szabályozást a hivatásos szolgálati viszonnyal együtt járó fokozottabb elvárások és a jogok korlátozottsága miatt is aránytalannak tartjuk.
Egészségügyi szabadság
Kezdeményeztük az egészségügyi szabadság 2010. január 1-től megváltozott szabályainak (évi 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság esetén csak 90 %-os ellátás folyósítandó) hatásvizsgálat keretében történő felülvizsgálatát és a korábbi szabályozás visszaállítását.
Álláspontunk szerint a jelenlegi rendszer amellett, hogy az adminisztrációs többletterhekkel arányban nem álló minimális költségmegtakarítást eredményez, a gyermekes, pláne a több gyermekes munkavállalók szempontjából hátrányos megkülönböztetéssel is jár. A hatályos szabályozás ugyanis nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy az évi - vagyis nem alkalmankénti - 30 nap betegállomány idejébe csak a saját jogú, vagy a gyermekápolás miatti egészségügyi szabadság is beszámít. A rendőrségi munkáltatók általi megközelítés (a két féle távollét azonos megítélés alá esik) pedig egyértelműen hátrányosan sújtja a gyermekes, főként a több gyermekes kollégákat: egy szezonális influenzajárványnál ugyanis az évi 30 napos keret pillanatok alatt kimerül. A munkáltatói álláspont helyességét természetesen vitatjuk.
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
Ismételten kezdeményeztük a saját gépjárművel történő munkába járás címén a munkáltató által fizetendő költségtérítés 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) szerinti jelenleg 9 Ft/km összegének minimális 15 Ft/km-re történő megemelését. A 2005. július 1-től érvényes km-díj napjainkra vitathatatlanul értékét veszítette, így amellett, hogy a munkavállaló tényleges költségeinek kevesebb mint a fele térül meg, a gépjármű költségtérítésben részesülők az egyéb közcélú közlekedést igénybe vevőkhöz képest is hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Az utóbbi személyi kör 2010. május 1-től 86 %-os költségtérítésben, azaz kb. 2-szeres díjazásban részesül a gépkocsival bejárókhoz képest. Ez pedig annál is inkább ellentmondásos, mivel a gépkocsi használat úgymond kényszermegoldás a munkavállaló szempontjából, mivel a vonatkozó kormányrendelet szerint ez az adómentes juttatás elsősorban abban az esetben jár, ha a lakóhely és munkahely között nincs közösségi közlekedés.
Lakhatási támogatás adómentessé tétele
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2010. január 1-jei módosulása következtében megszűnt a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére folyósított lakhatási támogatás adómentessége. A kollégák anyagi helyzetének javítása érdekében kezdeményeztük a támogatás korábbi adómentességének visszaállítását, és annak az ugyancsak 2010. január 1-től bevezetett cafetéria juttatási rendszerbe történő bevonását elsősorban a Hszt. 116/A. § (1) bekezdés felsorolásának kiegészítésével, másodsorban a Hszt. felhatalmazó rendelkezésén alapuló rendeleti szintű szabályozással. A lakhatási költségekhez való munkáltatói hozzájárulás hathatósabb segítséget nyújtana a kimondva vagy kimondatlanul, de megélhetési gondokkal küzdő kollégák számára. 2009-ben, amikor is a kvázi cafetéria (13. havi illetmény kiesését pótló támogatásként) juttatásként biztosított kereten belül a kollégák jelentős része élt ezzel a lehetősséggel, melyet az idei évben azért nem választanak, mivel ezt a fajta juttatást 95 %-os adókulcs terheli.
Albérleti díj hozzájárulás
Kezdeményeztük, hogy a Magyar Honvédség állományába tartozókhoz hasonlóan a Hszt. hatálya alá tartozók számára is tegye lehetővé a kormány az albérleti díj hozzájárulás lízingdíjra történő konvertálhatóságát, melyre az említett személyi kör tekintetében a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet biztosít lehetőséget. Kezdeményezzük továbbá az albérleti díj hozzájárulás összegének HM rendelet szerinti megemelését, mind a minimum összeg (legalább a köztisztviselői illetményalap 1,4-szerese), mind a differenciálás (a megyeszékhelyen pl. magasabb térítés érvényesül) tekintetében.
Hétvégi hazautazás költségtérítése
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló, 2010. május 1-el hatályba lépett 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a hétvégi hazautazás költségtérítését 2010. évben 30.000 Ft-ban maximalizálja. Véleményünk szerint - melyet a kollégáinktól érkező jelzések is megerősítenek - a Korm. rendelet szerinti maximum Ft-összeg a hivatásos szolgálatból eredően széles körben a lakóhelytől távoli munkavégzés miatt indokolt hazautazások költségeit nem fedezi kellőképpen, ezért elsődlegesen a Korm. rendelet szerinti felső határösszeg meghatározására vonatkozó kitétel eltörlését, másodlagosan a maximum Ft-érték megemelését kezdeményezzük.
Az FRSZ három kérdésben, a különadóra és a hivatásos állomány passzív választójogának korlátozására vonatkozó jogszabályok, valamint a hűségpénz ügyében Alkotmánybírósági eljárást kezdeményez.
Pongó Géza, főtitkár
Szeretettel köszöntünk minden kedves Látogatót a Független Rendőr Szakszervezet honlapján.
