Az FRSz Jogsegélyszolgálatának igénybevételével kapcsolatos fontos tudnivalók
„Az FRSz teljes jogú tagjának 3 havi tagsági viszony fennállása után a tagszervezet döntése szerinti mértékben és módon képviselet jár a szolgálati, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő
büntető- (a tettenérés vagy a beismerés kivételével),
munkaügyi- és
polgári peres ügyekben, valamint a
fegyelmi eljárások során.
A szakszervezet a tagszervezet döntésétől függően a tag részére bármely ügyben biztosíthat jogsegélyt."
Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
Ha valakinek konkrét jogi problémája, kérdése van, célszerű az FRSz KKI Jogsegélyszolgálatának valamelyik jogászát keresnie (a jogászok és elérhetőségeik az FRSz honlapján megtalálhatóak).
Amennyiben a jogász kollégával való egyeztetés után képviselet szükséges, először a meghatalmazást kell kitölteni (ami az FRSz honlapjáról, a Jogsegélyszolgálat menűpontból szintén letölthető, ha azonban ez nem megoldható, a jogászoktól vagy a tisztségviselőktől beszerezhető). A kitöltött meghatalmazást - a tagszervezeti titkáron keresztül - a megyei- vagy intézményi elnökhöz kell eljuttatni, aki a meghatalmazó FRSz-tagságát igazolva továbbítja azt a Jogsegélyszolgálathoz. Sürgős esetben a meghatalmazás közvetlenül is megküldhető a jogászok részére, a tagsági viszony fennállását ez eseten is vizsgáljuk.
Konkrét ügyben mindenképpen egyeztessetek a jogászokkal, hiszen a határidők miatt nagyon fontos, hogy egy-egy jogvitát időben meg lehessen indítani. (Ugyanis mind a szolgálati panasz beadásának, mind a keresetindításnak a törvényben meghatározott határideje jogvesztő, azaz ezen időpontnak a túllépése esetén nincs lehetőség a jogvita folytatására!)
A jogásszal való egyeztetés azért is fontos, mivel egy-egy eset elmondása, kollégánk által megélése nem minden esetben ad pontos képet az adott ügy jogi helyzetéről. Ezért szinte minden esetben jogászaink az ügyre vonatkozó dokumentumok (parancs, munkaköri leírás, minősítés, stb.) beszerzését és bemutatását kérik és ennek birtokában tudnak korrekt, jogilag helyálló állásfoglalást adni.
Nagyon sokszor előfordult már, hogy kollégánk - a jogásszal való telefonbeszélgetés után - felküldött a KKI-ra (faxon vagy futárpostával) egy anyagot, arra azonban nem írta rá a saját elérhetőségét (elsősorban mobil-telefonszámot), így bonyolult „nyomozás" után sikerült csak választ adni az érintettnek.
Fegyelmi ügyekben akkor forduljatok jogászainkhoz, ha megkaptátok a fegyelmi eljárást elrendelő határozatot (amíg ezt a parancsnok csak „ígéri", addig nem tudunk lépni az ügyben, legfeljebb tanácsot tudunk adni). Amennyiben jogászaink segítségét fogjátok kérni, a határozat átvételekor jelezzétek a munkáltató felé ezt, a Jogsegélyszolgálatnak pedig küldjétek meg - a már ismertetett módon a meghatalmazást. Figyeljetek arra, hogy ha a határozat átadásakor közlik veletek az eljárás alá vonti meghallgatás időpontját, a Hszt. szerinti 3 napos határidőt biztosítsák, hiszen e nélkül jogászaink nem biztos, hogy el tudják látni a képviseletet.
Büntető ügyben más az eljárás, hiszen a büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) szerint képviseletet csak bejegyzett ügyvéd láthat el. Büntető ügyben tehát a tagszervezeti titkáron keresztül az FRSz megyei vagy intézményi elnökét keressétek, Ő tud arról tájékoztatást adni, hogy megyétekben (vagy intézményetekben) milyen lehetőség van, azaz, hogy ügyvédet tudnak-e biztosítani vagy meghatározott pénzösszeggel tudnak-e támogatni.
Polgári peres (családjogi vagy egyéb) ügyekben minden esetben keressétek először a Jogsegélyszolgálat munkatársait, hiszen ilyen ügyeket - kapacitás hiányában - csak korlátozott számban tudunk vállalni.
A 2010. év egyik, de reméljük nem egyetlen pozitív fordulata, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló törvény január 01-el hatályba lépett módosítása újra megteremtette a munkaügyi perek költségmentességének lehetőségét, munkavállalói költségkedvezmény néven. A törvénymódosítás az igazságügyért felelős minisztert hatalmazta fel a költségmentesség keresethatárának és a kedvezmény érvényesítés eljárási szabályainak megalkotására. A tárgybani 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet megjelent.
E szerint bruttó havi 397.800 Ft átlagkereset határig a munkavállalót költségmentesség illeti meg. A jövedelemhatár a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset alakulásától függően évente módosulhat, az említett kb. 400 ezer Ft-os keresethatár a 2010. évben irányadó.
Bár az IRM rendelet 2010. január 01-el lépett hatályba, a költségmentesség kedvezménye, az említett kereseti feltételek fennállása esetén már a folyamatban lévő munkaügyi perekben is érvényesíthető.
Felhívjuk érintett tagjaink figyelmét, hogy a kedvezmény érvényesítése érdekében jogászaink a szükséges lépéseket csak az IRM rendelet szerinti átlagkereset-igazolás beszerzését és a részükre történt megküldését követően tudják megtenni.
Az IRM rendelet szerint a folyamatban lévő eljárások esetében a költségkedvezmény iránti kérelem előterjesztésének időpontjában számított átlagkeresetet kell leigazoltatni. Ettől eltérően a munkaviszony jogellenes megszűntetése tárgyában indult perekben a munkáltatói jognyilatkozat közlés, a már korábban megszűnt munkaviszony esetében pedig a megszűnés időpontja az irányadó az átlagkereset mértéke tekintetében.
Jogsegélyszolgálat
Szeretettel köszöntünk minden kedves Látogatót a Független Rendőr Szakszervezet honlapján.
