Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT)
A Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot 1991-ben a belügyminiszter, valamint a Független Rendőr Szakszervezet, a Belügyi Dolgozók Szakszervezete, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete, a hivatásos állomány határőrségi érdekképviseleti testülete (Határőr Szakszervezet), valamint a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete alapította meg. A BÉT létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást a belügyminiszter a 3/1991. (BK.2.) számú BM utasítással tette közzé. A megállapodás a munkavállalók élet- és munkakörülményeit, jövedelmi, szociális és munkajogi érdekeit érintő valamennyi kérdésben egyeztetetési kötelezettséget írt elő.
Az 1991. január 22-én megkötött megállapodás a maga nemében egyedülálló volt, ilyen jellegű, az érdekegyeztetésre vonatkozó, konfliktusfeltáró- és megoldó rendszer akkoriban még nem épült ki Magyarország más területein. A BÉT fennállása idején a közös munka eredményesen járult hozzá a minisztérium egészét érintő problémák gyors megoldásához. Az érdekegyeztető fórum a kormányzati struktúra átalakítása és a Belügyminisztérium megszűntetése következtében 2006-ban megszünt. A 2006-tól 2010-ig tartó kormányzati ciklusban helyét az Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztető Tanács (IRÉT) vette át. Ezen időszakban a rendőrség az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alá tartozott, így az érdekegyeztető fórum munkáltatói oldalán az IRM képviselte a kormányzatot.
A Belügyminisztérium visszaállítását követően, 2010. augusztus 30-tól az IRÉT helyét az ágazati érdekegyeztetés legmagasabb fórumaként ismét a BÉT vette át.
A BÉT hatásköre kiterjed a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak élet- és munkakörülményeit, a munkavállalókat közvetlenül vagy közvetve érintő gazdasági, jövedelmi, szociális, foglalkoztatási és egészségügyi kérdésekre, így különösen:
a) a foglalkoztatottak szélesebb körét érintő vezetői koncepciók, döntések, belső rendelkezések kiadása előtti egyeztetésekre, amelyekben a döntés vagy a javaslattétel a miniszter feladata;
b) a foglalkoztatottak illetményével, jövedelmével és juttatásaival összefüggő kérdésekre, illetőleg az évenkénti bértárgyalásokra.
c) az érintett szervezetek - miniszteri döntési kompetenciába tartozó - csoportos létszámcsökkentéssel járó átalakítása, átszervezése, szervezeti egységek megszüntetése és változtatása, valamint létszámcsökkentés esetén annak végrehajtására, illetve az ezekben érintett munkavállalókat megillető juttatásokra és járandóságokra;
d) a foglalkoztatottak üdültetését és rekreációját biztosító jóléti ingatlanok hasznosítására, valamint az egészségügyi ellátás biztosítására;
e) munkavédelemmel, munkaegészségüggyel kapcsolatos kérdések egyeztetésére.
Kapcsolódó letöltések: